MSZOSZ SZT ülés

Tájékoztatlak, hogy 2013. nov. 20-án volt a három konföderáció egyesülése előtti utolsó MSZOSZ SZT ülés.

Bővebben...

SZOLIDARITÁSI NYILATKOZAT

A Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége nevében ezúton is kifejezzük szolidaritásunkat a szociális ágazatban dolgozókkal. Támogatjuk a Szociális Ágazati Demonstrációs Bizottságnak követeléseit, egyetértünk azokkal. Nem halasztható tovább az ágazatban dolgozók munkájával arányos anyagi és erkölcsi elismerésük.

Bővebben...

MSZOSZ rendkívüli kongresszus

Az MSZOSZ Szövetségi Tanácsa 2013. október 9-i ülésén úgy határozott, hogy 2013. december 6-ára összehívja az MSZOSZ rendkívüli kongresszusát.
A rendkívüli kongresszus összehívásának oka, hogy ugyanezen a napon, 2013. december 6-án alakulna meg az új - három konföderáció (MSZOSZ, Autonóm Szakszervezetek Szövetsége, SZEF) egybeolvadásával létrehozott - szakszervezeti szövetség.
A kongresszus napirendi pontjai:
1. A VII. kongresszus és az alapítás óta eltelt időszak értékelése
2. A jogutód szövetség alapszabályának és működési szabályzatának elfogadása
3. A jogutód szövetség vagyonmérleg és vagyonleltár tervezetének elfogadása
4. A jogutód szövetség tisztségviselőire tett javaslat elfogadása
5. A jogutód szövetség programjának elfogadása
6. Döntés a jogutód szövetség fúzióval történő létrehozásáról
7. Az egyesülési megállapodás elfogadása
8. Az MSZOSZ jogutóddal történő megszüntetésének kimondása
9. Az MSZOSZ elismerések átadása.
Az egyesülés témakörében 2013. október 16-án a Közép-Dunántúli régióban az MSZOSZ fórumot szervez, amelyen szövetségünket Borbély Zoltán, Győri Gábor, Molnár László, Nyul Mihály és Sója László képviseli.

Tisztességes béreket

Tájékoztatlak, hogy az MSZOSZ SZT-je 2013. okt. 9-én a mellékelten csatolt követelést fogadta el.
Az MSZOSZ SZT követelése úgy gondolom megfelelő választ ad arra a 2013.
szeptember 19-én a munkásgyűlésen elhangzott cégvezetői burkolt nyilatkozatra, amely szerint nekünk Dunaferreseknek már most azzal kell számolni, hogy 2014-ben nem lesz alapbérfejlesztés.
Különösen a figyelmedbe ajánlom a nyilatkozatnak a következői mondatait:
" A munkabérnek fedeznie kell a munkavállaló és családja tisztes megélhetését."
"Az utóbbi időben felgyorsult az a folyamat, hogy a jól képzett munkaerő, ha teheti, elhagyja az országot."
"Tiltakozunk az ellen a gyakorlat ellen, hogy gazdasági nehézségek esetén a dolgozók viselik a terheket, az elbocsátások és bércsökkentések révén, fellendüléskor azonban nem vagy alig kapnak az általuk is létrehozott teljesítményből, a korábbi áldozatvállalások kompenzációja elmarad."

Szaktársi üdvözlettel:
Mucsi Zoltán


 Olyan tisztes béreket követelünk, hogy a dolgozók meg tudjanak élni a keresetükből

A magyar bérek alacsonyak. Első számú követeléseink egyike a tisztes bér elvének érvényesítése. Ez azt jelenti, hogy a munkabérnek fedeznie kell a munkavállaló és családja tisztes megélhetését. Elfogadhatatlan, hogy a minimálbér, de még a szakmunkáért fizetendő bérminimum sem éri el a létminimum szintjét. Az alacsony keresetű dolgozók nem tudnak megélni a munka után kapott keresetükből, és így folyamatosan növekedik a dolgozók elszegényedése.
Az egykulcsos személyi jövedelemadó rendszer bevezetésével megszűntetett adójóváírás csak rontott a helyzeten. Miközben a legalacsonyabb keresetű dolgozók a vesztesei, a magasabb keresetű dolgozók a nyertesei lettek az személyi jövedelemadó rendszer átalakításának.
A problémát súlyosbítja, hogy a gazdaság egyes szereplőivel kötött „alku” hatására a fekete- és a szürkefoglalkoztatás elleni fellépés csak látszólagos lett. A feketegazdaság torzító hatása a bérekre egyértelmű. Az illegálisan adott munkabérek növelik az egyén kiszolgáltatottságát, helyzetének kiszámíthatatlanságát, és letörik a legális jövedelmeket.
Az alacsony bérek, - amelyek a termelékenység szintjéhez képest is indokolatlanul alacsonyak - jelentik a legfontosabb hajtóerőt a dolgozók migrációját illetően. Az utóbbi időben felgyorsult az a folyamat, hogy a jól képzett munkaerő, ha teheti, elhagyja az országot. Ez Magyarországon néhány ágazatot, például az egészségügyet, s nagyon sok feldolgozóipari vállalatot is már-már működésében veszélyeztet.

Követeljük, hogy a gazdasági teljesítményből megfelelően részesüljenek a munkavállalók. Tiltakozunk az ellen a gyakorlat ellen, hogy gazdasági nehézségek esetén a dolgozók viselik a terheket az elbocsátások és bércsökkentések révén, fellendüléskor azonban nem vagy alig kapnak az általuk is létrehozott teljesítményből, a korábbi áldozatvállalások kompenzációja elmarad. Mindez nemcsak igazságtalan, de a nemzetgazdaság érdekeivel ellentétes is. Nem tud versenyképes lenni az a gazdaság, ahol a munkát végzők nincsenek érdekeltté téve a növekedésben!

A társadalmi bizalom helyreállítása érdekében a bérek kérdésében egy, minden szereplő által elfogadható nemzeti minimumot kell kitűzni célul. Ennek általunk javasolt elemei:

1. Nem fogadjuk el, hogy a minimálbér nettó összege a létminimum 75%-át sem éri el. Olyan intézkedéseket követelünk, amelyek révén egy választási ciklus alatt elérjük azt a szintet, hogy aki dolgozik, az meg is tudjon élni a keresetéből. Ebbe beleértjük azt is, hogy az állam közmunkának álcázott programokkal letöri a béreket, és a minimálbérnél alacsonyabb bérezést vezet be.
2. Olyan személyi jövedelemadó rendszert követelünk, amely társadalmi szempontból szolidáris az alacsonyabb keresetű dolgozókkal. Ennek érdekében be kell vezetni az alacsony keresetű dolgozók részére járó adójóváírást is tartalmazó többkulcsos adótáblát.
A béren kívüli juttatások fontos részei a dolgozók jövedelmének és ennek a juttatási rendszernek a további biztonságos működtetése érdekében a munkáltatókat terhelő adókat és járulékokat csökkenteni kell.
Ezzel megvalósulhat, hogy a terhek viseléséből azok a dolgozók vállaljanak többet, akiknek a jövedelmi helyzete ezt lehetővé teszi.
3. A bérek meghatározása a többszintű érdekegyeztetés (országos, ágazati, vállalati bértárgyalások és megállapodások) keretében kell, hogy megvalósuljon. Elfogadhatatlannak tartjuk, hogy az új Munka Törvénykönyve kapcsán, a pótlékrendszer átalakításával a kormány biztosította a munkáltatók számára a bérek egyoldalú csökkentését.
4. Fontos intézmény a szakmai bérminimum, amely hosszú vitában alakult ki. Vissza kell állítani a minimálbér és a szakmai bérminimum közötti arányt.
5. A területileg differenciált minimálbér nem fogadható el. Nem csak annak politikailag kényes volta miatt, hanem a bér európai összehasonlításban alacsony szintje miatt sem.
6. A közszférában új rendszerre van szükség, mert a mai érzéketlen a tényleges teljesítményekre, illetve nem fejezi ki az adott szakma sajátosságait, értékeit. Ezért indokolt az egységes közalkalmazotti illetménytábla helyett ágazati-szakmai illetménytáblák bevezetése. Eközben azokban az ágazatokban, ahol kritikus helyzeteket okozott az alacsony bérek miatti elvándorlás azonnali és látványos béremelést kell megvalósítani.
7. A bérek meghatározásakor, a bértárgyalásokon következetesen érvényesíteni kell az azonos értékű munkáért azonos bér elvét, fel kell számolni a nemek közötti indokolatlan bérkülönbségeket.
Az MSZOSZ olyan bérpolitikát vár el, amely a megállapodásokon alapul, amely nem kizsákmányol és a dolgozókat nem csak költségelemnek tekinti. Nem fogadjuk el, hogy a szakképzési rendszer leépítésével azt érték el a munkáltatók és a kormány, hogy sokan nem piacképes, csak adott céghez kötődő ismereteket kapnak, ezért későbbi munkahelyváltásuk, elhelyezkedésük nehéz. Ehhez új kiegyezés kell a munka világa szereplői között, amely számon kérhető lesz a dolgozók által. A kinyilatkoztatások és a jelszavak ideje lejárt, új fejezetet kell nyitni a bérpolitikában.

 {fcomment}

Keresés