Rövid Tájékoztató 2014-ben az ellátórendszereinkhez kötődő, vagy azt érintő egyes változásokról

Kedves kollégák!
Néhány változást gyűjtöttem csokorba, a teljesség igénye nélkül, melyekre oda kell figyelni 2014-től. Használjátok bátran munkátok során.

Változások a biztosításaink körében:
a TBj törvény módosítása tartalmazza például, hogy 2014-től biztosítottnak fog számítani a nevelőszülőség,azaz elismeri, mint munkakört, és létrejön a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony. Az így biztosítottként jogosulttá válik a társadalombiztosítás minden pénzbeli és természetbeni ellátására és a családi kedvezményre is.
Változnak a nappali tagozatos hallgatók iskolaszövetkezeteken keresztül történő munkavégzésének járulékfizetési szabályai is. Az iskolaszövetkezetben munkát végző nappali tagozatos hallgató után sem járulékot sem szocho-t nem fizetnek, tehát nem biztosított. Amennyiben azonban a hallgatói jogviszony szünetel és ez alatt is munkát végez a szövetkezeten keresztül, az általános adó- és járulékszabályokat kell alkalmazni rá. Tehát a hallgatói jogviszony szünetelése alatt is foglalkoztatható iskolaszövetkezeten keresztül, azonban biztosítási jogviszonya és járulék fizetési kötelezettsége keletkezik.
Már korábban is felhívtam rá a figyelmet, de ismét kiemelem az a változást, miszerint a nappali tagozatos hallgató, akit hallgatói munkaszerződéssel foglalkoztatnak és a foglalkoztatása a diplomaszerzés feltétele, azaz kötelező szakmai gyakorlaton van, 2014. január 1-től nem minősül biztosítottnak, így járulékfizetési kötelezettség sem terheli utána a foglalkoztatót (ugyanez vonatkozik a szociális hozzájárulási adóra), de ez egyben azt is jelenti, hogy a hallgatónak ezen időszakra megállapodást kell kötnie a biztosítóval.
Ehhez kötődően kiemelném, hogy az egészségügyi szolgáltatási járulék összege emelkedik 6810 forintra havonta.
A munkáltatók által igénybe vehető kedvezmények esetén a három vagy több gyermek nevelő munkavállalók után járó kedvezmény időszakát 5 évre emelik, a 4. és 5. évben 14,5 százalék a kedvezmény (az első 3 évben 27 százalék).
Az SZJA törvény és a TBJ közös módosítása okán fontos változást hoz a családi járulékkedvezmény bevezetése is. (Bár személyes véleményem, hogy minden olyan
2
kedvezmény, mely járulékot - ezáltal egészségügyi, nyugdíj, vagy szociális alapot - érint hibás konstrukció, nem posztom minősíteni a jogalkotók eszközeit)
Azok a szülők, akik a családi adó kedvezményt teljes összegben eddig nem tudták igénybe venni, 2014-től azt családi járulékkedvezmény formájában az egyéni egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékukból is érvényesíthetik.
A családi járulékkedvezmény igénybevételéhez új nyomtatványt nem kell kitölteniük a szülőknek, továbbra is elegendő, ha a korábbi évekből már ismert adóelőleg-nyilatkozatot átadják a munkáltatónak, a munkáltató pedig külön kérés nélkül köteles megállapítani a járulékkedvezményt, ha arra jogosult a munkavállaló.
Kiemelném, hogy csak az vehet igénybe családi járulékkedvezményt, aki a Tbj. szerint biztosítottnak minősül.
Az egyes törvényeknek a gyermekgondozási ellátások átalakításával, valamint a szociális hozzájárulási adó megfizetése alóli kedvezmény bővítésével összefüggő módosításáról szóló törvény rendelkezik többek közt a GYED extra bevezetéséről, a munkavállalás és a GYED, GYES viszonyáról, valamint a kettős, vagy többszörös ellátás igénybevételének lehetőségeiről.
E jogszabály tartalmazza azt is, hogy 2014-től az a szülő, aki különböző korú gyermekei után egyidejűleg jogosult gyermekgondozási ellátásokra már nem kell választania közülük, mindkét, vagy akár több ellátást is kaphat egyszerre, de az ellátásokat mindig csak az egyik szülő veheti igénybe. ez alól kivétel az ápolási táppénz, melyet az egy háztartásban élő szülők döntése szerint bármelyikük igénybe vehet.
Egy új bekezdés is kiegészíti a törvényt, mely a GYED extra részleteit tartalmazza.
Itt új szabály, hogy az is jogosult GYED-re, aki a gyermeke születését megelőző két éven belül magyar nyelvű felsőfokú alapképzés, felsőfokú szakképzés, felsőoktatási szakképzés, szakirányú továbbképzés, továbbá mesterképzés, egységes, osztatlan képzés, doktori képzés nappali tagozatán legalább két aktív félév hallgatói jogviszonnyal rendelkezik, továbbá akinek a gyermeke fenti hallgatói jogviszony nappali tagozaton történő fennállása alatt vagy a hallgatói jogviszony szünetelését, illetve megszűnését követő 1 éven belül születik, a gyermeket saját háztartásában neveli, és magyar állampolgár vagy másik EGT tagállam állampolgára.
A fentiek alapján megállapított gyermekgondozási díj a gyermek születésének napjától a gyermek 1 éves koráig jár.
Ezen új GYED-nek a havi összege két féle lehet:
a)a felsőfokú alapképzésben, felsőfokú szakképzésben vagy felsőoktatási szakképzésben, valamint a szakirányú továbbképzésben részt vevő hallgató esetén a jogosultság kezdő napján érvényes kötelező legkisebb munkabér,
b)a mesterképzésben, egységes, osztatlan képzésben vagy doktori képzésben részt vevő hallgató esetén a jogosultság kezdő napján érvényes garantált bérminimum70 százaléka.
Amennyiben az igénylő a szülés napján biztosított, az OEP kirendeltségén nyújthatja be a GYED extra igényét, amennyiben nem biztosított, úgy a lakóhelye szerint illetékes egészségbiztosítónál.
Fontos kiegészítő szabály, hogy nem jár GYED ha valaki a gyermek 1 éves kora előtt díjazás ellenében munkát végez. munkavégzés nélkül megkaphatja teljes keresetét, illetve ha a keresetét csak részben kapja meg, a hiányzó összegre tekintettel lesz jogosult GYED-re.
3
A kormány, a munkáltatók és a szakszervezetek megállapodása alapján 2014. január 1-jétől a minimálbér a jelenlegi havi 98 ezer forintról 101 500 forintra, a garantált bérminimum pedig a mostani havi 114 ezer forintról 118 000 forintra emelkedik. ezen változás miatt számos, a minimálbérhez kötődő ellátás összege is emelkedni fog, így például a táppénz akár 7000 Ft-tal is nőhet, a Gyed maximuma 4900 forinttal 142 100 forintra nő, de a rehabilitációs és rokkantsági ellátás valamint az álláskeresési járadék is emelkedik.
A Tbj 5. § (1) bekezdés g) pontja szerint megbízási szerződés esetén akkor keletkezik biztosítási jogviszony, ha az e tevékenységből származó jövedelem a tárgyhónapban eléri a minimálbér harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét. E szabály alapján ez az összeg 2014. január 1-jétől a jelenlegi havi 29 400 (napi 980) forintról havi 30 450 (napi 1015) forintra emelkedik.
A munkáltatói fizetési kötelezettségeket érintően változás, hogy az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék minimum alapja minimálbér esetén a jelenlegi havi 147 ezer forintról 152 250 forintra, garantált bérminimum esetén pedig a mostani havi 171 ezer forintról 177 ezer forintra nő. A nyugdíjjárulék minimális alapja pedig minimálbér esetén 101 500 forint, garantált bérminimum esetén pedig 118 000 forint lesz. Mindezek következtében minimálbér esetén a jelenlegi havi 52 063 forintról 1859 forinttal, 53 922 forintra nő az együttes szocho- és járulékkötelezettség, míg garantált bérminimum esetén havi 2125 forinttal, 62 688 forintra emelkedik a havi teher.
A nyugdíjakat, nyugdíjszerű ellátásokat érintő változás, hogy várhatóan januártól 2,4 százalékkal megemelik a nyugdíjakat. Az intézkedés összesen 2,8 millió embert érint. Az öregségi nyugdíjasok átlagosan havi 2520 forinttal, a 370 ezer korábban rokkantnyugdíjas átlagosan havi 2140 forinttal számíthat több pénzre januártól. Ennyivel emelkednek a korhatár előtti ellátásban, a megváltozott munkaképességűeknek járó ellátásokban, így a rehabilitációs és rokkantsági ellátásban, vagy épp a fogyatékossági támogatásban részesülőknek járó összegek. (érinti az öregségi, az özvegyi, a szülői nyugdíjat, a rehabilitációs járadékot, az árvaellátást, a baleseti hozzátartozói nyugellátást, a mezőgazdasági szövetkezeti öregségi, munkaképtelenségi, özvegyi járadékot, az átmeneti bányászjáradékot, a balett művészeti életjáradékot is)
A munkahelyi szociálpolitikában változást hozhat, hogy januártól cafetériaként, adómentesen adható devizahitel törlesztésre is munkáltatói hozzájárulás. Ennek sok további szabálya van, melyekre oda kell figyelni, pl, csak méltányolható lakásméret esetén adható, nem haladhatja meg a vételár 30%-át, de legfeljebb 5 millió forintot, stb, de mindenesetre új teret nyit a munkavállalók tehermentesítésére.
Várható változások még:
A foglalkoztatói nyugdíj törvény szabályainak módosítása, mely megnyitná a lehetőségét a korhatár előtti igénybevételnek. ( A tervezet már társadalmi vitára kikerült 1 teljes napra az NGM honlapjára)
2014-ben el fog indulni a korkedvezményes munkakörök, munkahelyenkénti felülvizsgálata, mely a járulékfizetés alóli mentesítést, és ezáltal a rendszerből való kikerülést teremti meg. A
4
végrehajtási rendelet tervezet szerint a felülvizsgálat kötelező, minden jelenleg érintett munkahelyet érinteni fog, ahol van szakszervezet, ott a szakszervezetek bevonásával, aszok véleményének kikérésével fog zajlani, ahol nincs, ott a hatóság lesz a kontroll szerv. Sajnálatosan a bekerülésre nem teremt lehetőséget a rendelet, csak kikerülni enged a rendszerből. A felülvizsgálatok alapja a munkavédelmi törvény szerinti objektíven mérhető 5 tényező lesz, és sajnos nem lesz képes vizsgálni a hosszú távú hatásokat, tényezőket, így itt nekünk, szakszervezeteknek kell résen lenni, és mindent elkövetni annak érdekében, hogy véleményünkkel, észrevételeinkkel a hatóságot a megfelelően tájékoztassuk.
írta: Királykuti Míra
Budapest, 2013. december 12.

Keresés