SZAKSZERVEZETEK.HU

  •  Már csak közel másfél millió lakossági mulasztást tartanak nyilván a lakossági hitelinformációs rendszerben. Látványosan javul a hitelintézetek háztartási portfóliójának minősége is – tudta meg a Világgazdaság.

  • Főként a nagyvállalatoknál maradhat meg jövőre is a munkavállalókat bevonzó cafeteria. A továbbra is adókedvezménnyel adható SZÉP-kártya a legelterjedtebb – olvasható a Népszavában.

  • Információink szerint a Hír Tv-nél és az Echo Tv-nél is attól tartanak, hogy a két csatorna működésének „összehangolása” jelentős létszám-leépítéssel jár. A Hír Tv-ben egy leltár borzolja most a kedélyeket, és többen emlegetnek egy rejtélyes decemberi időpontot, amikor „nagy bejelentést” tesz a csatorna vezetése – tudta meg a Népszava.

  • Hosszasan magyarázza a Kásler Miklós vezette Emberi Erőforrás Minisztériuma (EMMI), hogy mennyivel nőttek a nyugdíjak az elmúlt időben és ez a költségvetésnek mennyi kiadást jelentett, de a lényegi kérdésre - mennyi most a nyugdíjak mediánértéke - végül nem kapott választ Korózs Lajos szocialista parlamenti képviselő – olvasható az mfor.hu-n.

  • Csütörtökön még úgy tűnt, a kormány engedett a civileknek. Most már viszont világos, hogy egy szűkebb kör számára kínált, kisebb emeléssel akarják megúszni az ápolási díj problémájának rendezését – olvasható a Népszavában.

  • Az adatvédelmi jogszabályoknak megfelelően tilos a munkavállalók tevékenységének szisztematikus megfigyelése, a profilalkotás és a magánélethez való jogukat is csak szükséges és arányos intézkedésekkel lehet korlátozni – írja a Jogászvilág.

  • A kormány álmokat kerget, amikor a hatékonyság javulását várja a felsőoktatás piacosításától – állítja Polónyi István oktatáskutató. Az egyetemek elveszthetik akadémiai jellegüket és autonómiájukat, kis vidéki egyetemek zárhatnak be, bölcsész- és társadalomtudományi szakok szűnhetnek meg és a hátrányosabb helyzetű fiatalok végleg kiszorulhatnak a felsőoktatásból – írja a Népszava.

  • A kormány szerint nincs szükség ennyi emberre a közszférában, a szakszervezet viszont úgy látja, előbb a feladatok mennyiségét kellene csökkenteni, aztán lehet beszélni létszámcsökkentésről is. A két fél egymással nem egyeztet, pedig hétfőn már bejelenthetik, hogyan bonyolítják le a beígért leépítést – írja a HVG.

  • Aláírásgyűjtésbe kezd a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) a közoktatásban dolgozók körében – többek között azt szeretnék elérni, hogy a pedagógusbéreket meghatározó vetítése alap kövesse a minimálbért. De mi az a vetítési alap?

  • Kollégám kínai szakmai kiállításon vesz részt szervezett út keretében, látogatóként. A kinntartózkodás időtartama egy hét, melyben van négy munkaszüneti nap is. Kell-e erre az időtartamra munkabért fizetni? A hétvégi kinntartózkodásra jár valamilyen juttatás a dolgozónak? – kérdezte az Adózóna olvasója. Dr. Hajdu-Dudás Mária munkajogi ügyvéd szakértőnk válaszolt.

  • A kormány a hétfői életbe lépés előtt máris módosította a hajléktalanrendeletét, kiszedve belőle azokat az elemeket, amelyek minimális emberiességet engedtek volna a köztéri hajléktalanságot büntető, a hajléktalan személyes holmijainak megsemmisítését lehetővé tévő szabályozáson belül – írja az Index.

  •  A jelenlegi jogszabályok módosításával csökkenthető lenne a nők és a férfiak közötti bérkülönbség, azonban a jelenséget elsősorban vállalati szinten kell visszaszorítani. A szakszervezeti javaslat ezért a jogszabályok módosításával erősíthetné az átláthatóságot a megfelelő érdekérvényesítés érdekében – írja a Magyar Idők.

  • A hajléktalanság nem fog megszűnni attól, hogy hétfőtől kezdve senki sem tartózkodhat életvitelszerűen közterületen – szögezi le a Magyar Szociális Fórum a hétfőn életbe lépő adminisztratív tilalommal kapcsolatban.

  • Bruttó 327 ezer forint az átlagkereset Magyarországon. Ezt az összeget a munkavállalók több mint kétharmadának jövedelme nem éri el, közölte Kiss Ambrus, a Policy Agenda vezető elemzője az ATV Start műsorában. Elmagyarázta, hogy az átlagbér úgy jön ki, hogy összeadják az emberek jövedelmét az országban, és elosztják a dolgozók számával, akkor jön ki az az összeg, melyet a KSH publikál.

  • Bruttó 265 746 forint - ennyi a nemzetközi tanulmányok szakon végzett diplomások átlagbére, derül ki a diplomáspálya-követési rendszer 2017-es adataiból. A társadalomtudományi képzések közül ezenkívül a szociológia és a politikatudományok szakkal lehet a legjobb jövedelemre számítani. Előbbi átlagbére 230 ezer, utóbbié pedig 236 ezer forint.

  • Minden második újonnan létrehozott állást külföldiek töltenek be Németországban, elsősorban kelet-európaiak – írja a Frankfurter Allgemeine Zeitung a német munkaügyi ügynökség adataira hivatkozva. Egy év alatt 700 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma Németországban. A német munkavállalók száma 330 ezerrel lett magasabb, a külföldieké pedig 370 ezerrel.

  • Szimpla hazugságnak minősítette a Honvédelmi Minisztérium azt a hírt, hogy önkéntes tartalékos szolgálatra köteleznék a bürokráciacsökkentés során elbocsátott, az egészségügy, az oktatás hiányszakmáiban elhelyezkedőket. Az állami szférát érintő leépítésekről a hétfőre tervezett Kormányinfón fog a kormány bejelentést tenni.

  • Rövidesen kiderül, hogy a kormány hány embert rúg ki a közszférából. A korábbi bejelentések szerint 15-20 százalékos lehet a létszámleépítés, de az csak a jövő héten derülhet ki, hogy kiket érint az elbocsájtási hullám. A hírek szerint a „halállisták” a legnagyobb titokban készülnek a minisztériumokban. ” A Független Hírügynökség úgy tudja, hogy a leépítések előkészítésébe a szakszervezeteket eddig nem vonták be, holott ezt törvény írná elő. A Fühü-nek nyilatkozó Boros Péterné, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének elnöke úgy látja, hogy a kormány elbocsájtási terve azért is irreális, mert a közszférában munkaerőhiány van, például ezért életveszélyes hely ma a kórházak sürgősségi osztálya. De fenyegető a pedagógushiány, illetve az állami hivatalok túlterhelése, hisz veszélybe kerülhet a nyugdíjfizetés, vagy az állami alkalmazottak fizetésének kiutalása is.

  • Aláírásgyűjtést kezdeményez a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) a közoktatásban dolgozó munkavállalók körében azzal a céllal, hogy csökkenjen a tanárok túlterhelése, és rendezzék az ágazatban dolgozók bérét – jelentette be pénteken Szűcs Tamás PDSZ-elnök. Petíciójukban négy pontban fogalmazták meg a célok megvalósulásához minimálisan szükséges követeléseket.

  • Az ajkai kórház főigazgatója szerint a vállalkozóként dolgozó aneszteziológusok szerződtetésénél farkastörvények uralkodnak. Az intézmény már pótolta a távozó orvosokat.

Keresés