Húsvéti jelképeink és szokásaink


A húsvét a legnagyobb és az egyik legrégibb keresztény ünnep, amelyen Jézus feltámadásáról emlékezünk meg. Ilyenkor köszöntjük a tavaszt, a természet újjáéledését is. A keresztény vallás ünnepi rítusai mellett számos népszokás is kötődik a húsvét ünnepéhez. A húsvét mozgó ünnep, amelynek időpontja a Kr.u. 325-ben megtartott niceai zsinat határozata alapján a tavaszi nap-éj egyenlőség - idén március 20. - utáni első holdtöltét követő vasárnap. A keresztény húsvét a feltámadást megelőző heteknek, a 40 napos böjtnek a lezárását jelzi. Erre utal húsvét nevének elnevezése is: a hús magunkhoz vételének napja. A magyar hagyományok szerint a böjtvégi ünnepi vacsorán sonkát, tojást, kalácsot, bort kínálnak.

Húsvét hétfő egyben a tavasz legvidámabb ünnepe is, az egyik ma is élénken élő magyar népszokás a locsolkodás. Ennek eredete nem tisztázott, de az egyházi magyarázat szerint a keresztelésre utal. A régi időkben még patak- vagy kútvízzel történt a locsolás, ma már kölnivel, vagy legújabban parfümmel locsoljuk a lányokat, asszonyokat.
A locsolásért pedig klasszikusan piros tojást illik adni, amelynek szintén szimbolikus jelentése van. A tojás az újjászületés jelképe, a tojás piros színe pedig Krisztus vérére emlékeztet.

A Dunaferr DV. Vasas Szakszervezeti Szövetség nevében ezúton kívánunk minden kedves Dunaferres munkavállalónak és családjuknak békés, boldog húsvéti ünnepeket.

Mucsi Zoltán
elnök

Keresés