A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) mai ülésén egy napirend volt, amely a "A kormányzat koronavírus járványra reagáló gazdasági intézkedései" címet viselte. Felvezetésként Bodó Sándor államtitkár tájékoztatást adott arról, hogy a 14. hétről a 15. hétre miként változott a foglalkoztatási helyzet. Az április 7.-i tájékoztató ITT, az április 14.-i pedig ITT olvasható. A múlt heti kérésünknek megfelelően a tájékoztatóban szó esett a külföldről hazaérkező és itthon regisztráló munkavállalókról is. A regiszterben szereplő, külföldről hazatérő munkavállalók száma 1023 fő. Ebből 87% Ausztriából, 4,5% Egyesült királyságból, 3,1% Németországból, a többi országból elenyésző számú regisztráló volt. A képzettség szerinti megoszlás a következő volt: 56% szakképesítés nélküli, 44% rendelkezett valamilyen képzettséggel. A szakmák szerint a legtöbb munkavállaló a kereskedelemből, vendéglátásból és a szolgáltatási szektorból érkezett haza. A tájékoztatóban szó volt még lakhatási támogatással kapcsolatos szakszervezeti felvetésről is, mellyel kapcsolatban megtudtuk, hogy a kormány megvizsgálta és "úgy lesz ahogy kértük", hamarosan megjelenik kormányrendelet formájában.
A következő részben a bértámogatási program és a "nagypénteki" nyilatkozat került napirendre. Bodó Sándor tájékoztatott bennünket a változásokról. A tájékoztató szerint a program nem május elsején indul, hanem sikerült megoldani az április 16-i indulást. Tehát a vállalkozások holnaptól fordulhatnak a megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Osztályaihoz, ahol egy 3 oldalas nyomtatvány kitöltése után néhány napon belül döntés születik a támogatásról. A nyomtatvány beadható a cégkapun keresztül is, tehát nem kell személyes megjelenés az igényléshez. Részletes információ a támogatásokkal kapcsolatban a Vállalkozói információk oldalán, és a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat honlapján található.
Az ülés ezt követő részében a munkavállalói és a munkáltatói oldal kapott szót. Mindkét oldal részéről rengeteg bírálatot kapott a bértámogatási program és még többet a "nagypénteki" kormányrendelet. A részünkről bíráltuk a támogatás mértékét, javasoltuk, hogy az eredeti bejelentésnek megfelelő 70%-os támogatás a teljes bérköltségekre vonatkozzon, emellett 50% feletti munkaterhelést vesztést elszenvedő cégek is fordulhassanak támogatásért, javasoltuk a határ felemelését is. Továbbra is javasoltuk a keresőképtelenség fogalmának a kiterjesztését a gyermekfelügyeletet ellátó szülők esetére. Javaslatainkhoz a munkáltatói oldal is csatlakozott, illetve kiegészítette azt, több általuk is fontosnak vélt kezdeményezéssel. Pl. A 15%-os határ 10 %-ra csökkentése, a támogatotti kör terjedjen ki a munkaerő kölcsönző cégekre is, illetve az elmúlt időszakban munkahely megtartó támogatást kapó vállalkozásokra. Általános vélemény volt, hogy sok cég nem tud élni a meghirdetett segítséggel a sok részletszabály miatt, ezért a programot módosítani kell. A javaslatokat a kormány megkapta most vizsgálja őket. A bértámogatással kapcsolatban tagszervezeteinktől érkezett problémákat felvetettük, néhány esetben pozitív válasz érkezett, és néhány általunk felvetett részletszabály esetében sikerül előre lépni.
Ilyenek voltak:
a home office-ban dolgozó munkavállalókra is igénybe lehet venni a támogatást
nem kell a támogatotti időt a munkahelyen tölteni (ez csak ajánlás lesz nem feltétel)
Viszont nagyon sok kérdés még mindig nyitott maradt amire később lesz válasz. Kérdésként hangzott el, hogy mit jelent az a kiírásban, hogy a támogatás odaítélésének feltétele, hogy "nemzetgazdaságilag fontos vállalkozás" legyen. Melyek ezek a vállalkozások? Egy erőmű, vagy egy kiskereskedelmi egység, vagy akár a fodrász is az? Feltétel az is, hogy az állományi létszámot fent kell tartani azokra a munkavállalókra, akik után a cég nem igényelt támogatást. A kormány vizsgálja ennek az eltörlését.
A felső plafont (a minimálbér kétszerese) emelni kellene, mert a szellemi foglalkozásúak vagy egy jobb szakmával rendelkező, kvalifikáltabb munkavállalónak jelentős bércsökkenése lesz. Felvetődött még, hogy a bértámogatás feltételeként szerepel az, hogy a vállalkozás kimerítette a munkaszervezéssel kapcsolatos lehetőségeit. Kérdés, hogy az egyoldalúan elrendelhető 24 hónapos munkaidőkeret bele tartozik-e ebbe a körbe? Erre sajnos nem érkezett érdemi válasz. A nyitott kérdésekre adott válaszokból arra lehet következtetni, hogy a program menet közben is változhat.
A "nagypénteki rabszolga törvénnyel" kapcsolatban mind a két oldal értetlenségét fejezte ki. A munkavállalói oldalon a másik két konföderáció vezetője diplomatikusan, de határozottan csalódottságuknak adtak hangot. Én, mint a MASZSZ elnöke, határozottan elítéltem a döntés körülményeit és tartalmát egyaránt. A sajtóban is több helyen megjelent az ezzel kapcsolatos véleményünk.
Felháborító, hogy azon a héten kétszer is találkoztunk és egyszer sem említette a kormány oldal, hogy mire készül. Érthetetlen, hogy miért kell egyoldalú felhatalmazást adni a munkáltatóknak arra, hogy 24 hónapra munkaidőkeretet rendelhessen el, vagy az eddigi kollektív alkukat lenullázza. Ha eddig egy munkáltató akart munkaidő keretet növelni akkor egy kollektív alku folyamat végén megtehette. Miért van szükség ekkora felhatalmazásra? Félő, hogy ezzel a lehetőséggel azok a cégek is élni fognak, akiket annyira nem is érint a gazdasági visszaesés. Meglepő módon a munkáltatók is egyetértettek az érveléssel, illetve kiegészítették azzal, hogy nem ők kérték ezt a módosítást. Megerősítették, hogy ezzel a lehetőséggel csak néhány cég tud élni. Ezért megkérdeztem, hogy ha nem a VKF munkáltatói oldala kérte ezt a módosítást akkor ki? Kinek az érdekében cselekedett a kormány? Válasz nem érkezett.
Üdvözlettel: Kordás László