GYAKRAN ISMÉTELT KÉRDÉSEK A CSÖKKENTETT MUNKAIDŐS FOGLALKOZTATÁSHOZ KAPCSOLÓDÓAN
1. A rendelet szerint a bértámogatás nem alkalmazható a munka törvénykönyve 53. § szerinti foglalkoztatásra. Lehet kérni home officeban dolgozókra is bértámogatást? Ki a támogatás alanya?
A támogatást távmunka és otthoni munkavégzés keretében dolgozó munkavállalók esetében is igénybe lehet venni.
2. A gazdaságvédelmi akciótervben elrendelt bértámogatás igényelhető-e nyugdíjas dolgozóra is?
A csökkentett munkaidős foglalkoztatás támogatás az Mt. szerint foglalkoztatott nyugdíjas munkavállaló után igénybe vehető, kivéve azt, akire tekintettel a megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkáltatók akkreditációjáról, valamint a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatásokról szóló 327/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet szerinti akkreditált munkáltató költségvetési támogatásban részesül.
3. Kérdés, hogy a munkáltatót terheli-e járulékfizetési kötelezettség a munka nélkül töltött idő kapcsán fizetett bér (30%) után?
Az erre az időszakra eső juttatás munkabér, az ennek megfelelő szabályokkal (igen).
4. Miért kell akkor is a munkahelyen tartózkodni, amikor valaki nem dolgozik?
Nem elvárás, hogy a munkahelyén tartózkodjon a munkavállaló az egyéni fejlesztési idő alatt. Nincs ilyen kikötés a jogszabályban.
5. Miért került előírásra képzési kötelezettség?
Nincs előírva képzési kötelezettség az egyéni fejlesztési idő alatt. Ennél a jogszabály jóval kevésbé kötötten fogalmaz. A munkakörhöz, vagy a munkaadó tevékenységéhez kapcsolódó fejlesztést ír elő, ami lehet képzés, lehet a cég egyéb ügyeinek a továbbfejlesztése, ami hozzáadott értéket állít elő és nem vezet egyfajta szünethez a munkavállaló szempontjából.
6. A 3. §-ban található munkaidő meghatározások azt jelentik, ha a vállalat rajta kívül álló okból 100%-ban nem tudja foglalkoztatni a munkavállalót (vis maior), akkor elesik-e a bértámogatás igénylésének lehetőségétől, avagy beleszámítható ezen időszak a "3 havi átlagba"? Ezen megfogalmazás azt jelenti-e, hogy a 3 hónap alatti átlag 4 óra teljesítéséhez 6 hétre (1,5 hónap) mentesíteni lehet a munkavállalókat a munkavégzési kötelezettsége alól?
A támogatás megállapításakor az kerül megvizsgálásra, hogy mennyi volt az eredeti munkaszerződés szerint a munkaidő és a veszélyhelyzet elrendelését követően mennyire kerül vagy került módosításra. A módosított munkaidőnek háromhavi átlagban el kell érnie legalább a módosítás előtti munkaszerződés szerinti munkaidő 25%-át, és nem haladhatja meg a 85%-át, napi munkaidő elvárás nincs. A támogatási idő alatt a fizetés nélküli szabadság idejére nem folyósítható támogatás. Ugyanakkor az semmilyen esetben nem kerül megvizsgálásra, hogy a munkavégzési kötelezettség alól mentesítve volt e a munkavállaló.
7. Bértámogatás igénybevétele esetén minden egyes munkatárssal új munkaszerződést kell kötni?
A 105/2020. (IV. 10.) Kormányrendelet 6. § (6a) pontja értelmében a munkaszerződés a támogatás időtartamára a határozathozatal napján a rendelet erejénél fogva a kérelemben foglaltak szerint módosul a csökkentett munkaidő és egyéni fejlesztési idő tekintetében, kivéve, ha a módosításra már a kérelem benyújtását megelőzően sor került.
8. A 3.§ (4) bekezdés szerint figyelembe vehető távolléti díj maximum (legkisebb munkabér kétszerese) azt jelenti, hogy ezen összegnél magasabb távolléti díjjal rendelkező munkatárs nem vehet részt a programban?
A támogatási összeg meghatározásakor már nem a távolléti díjat, hanem az alapbért kell alapul venni. A módosított rendeletben az alapbér 3. § (4) bekezdés szerinti maximálása csak azt jelenti, hogy ezen összegig vehető figyelembe és ez alapján állapítható meg a támogatás mértéke. Tehát magasabb alapbér esetében is lehet kérelmezni a támogatást, de a támogatás megállapításánál (kiszámításánál) ekkor is csak a nettó kötelező legkisebb munkabér kétszereséig kerül figyelembevételre az alapbér összege.
9. Mire vonatkozik a létszámtartási kötelezettség (1.§ c)?
A létszámtartási kötelezettség a támogatással érintett munkavállalók megtartásának kötelezettségét jelenti.
10. Kérjük a 2.§ be) pontjai szerinti támogatásokat pontosan meghatározni.
A 105/2020. Korm. rendelet. 2. § be) alpontjában felsorolt támogatások a következők:
- a kutató-fejlesztő tevékenységet végző munkavállalók veszélyhelyzet idején megvalósuló foglalkoztatásának a Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében történő támogatásáról szóló 103/2020. (IV. 10.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 103/2020. Korm. rendelet) szerinti támogatás;
- uniós forrásból megvalósuló munkahelymegőrző vagy munkahelyteremtő bérjellegű támogatás:
GINOP 5.1.1/VEKOP 8.1.1 ,,Út a munkaerőpiacra" program keretében nyújtott bérjellegű támogatás
GINOP 5.2.1/VEKOP 8.2.1 ,,Ifjúsági Garancia program" keretében nyújtott bérjellegű támogatás
GINOP 5.2.4-16 ,,Gyakornoki program" vagy GINOP 5.2.4-19 ,,Új gyakornoki program" keretében gyakornok foglalkoztatásához nyújtott támogatás
GINOP 5.3.12 ,,Foglalkoztatásbővítés ösztönzése" program keretében nyújtott bérjellegű támogatás
TOP projektek keretében nyújtott bérjellegű támogatások
Azon munkavállalók vonatkozásában, akiket illetően munkáltatójuk az itt felsorolt támogatások valamelyikében részesül, nem lehet csökkentett munkaidős támogatást igénybe venni.
11. A dolgozóknál a családi és egyéb SZJA kedvezménnyel számolni kell-e az SZJA és a járulékok tekintetében, vagy mindenkinél az általános szabályok szerint kell számolni az igényelt támogatás mértékét? A munkahelyvédelmi bértámogatási kérelemhez tartozó ?Számolási táblába? és a kérelembe beírandó, kérelem benyújtásának napján hatályos nettó alapbér kiszámolásakor figyelembe kell-e venni a családi adókedvezményt, illetve járulékkedvezményeket?A támogatás után kell járulékot fizetni? A támogatás munkavállaló nyugdíjalapot képező jövedelmébe beleszámít, illetve a társadalombiztosítási ellátások (TP, anyasági ellátások, stb) alapját képezi?
A kérelem benyújtásának napján fennálló nettó bért az általános szabályok szerint, azaz a személyi jövedelemadó- és járulékkedvezmények figyelembe vétele nélkül szükséges meghatározni. Ez alapján a személyi jövedelemadó és járulékkedvezmények a támogatás kiszámításának alapjául szolgáló nettó alapbér meghatározásakor nem vehetők figyelembe.
A csökkentett munkaidőre ? és amennyiben megállapodás születik róla, az egyéni fejlesztési időre ? járó munkabér után természetesen továbbra is érvényesítendők az érintett munkavállalónak járó kedvezmények.
A támogatás a munkavállalónak közvetlenül kifizetett, köztehermentes állami támogatás, nem számít bele a táppénz, anyasági ellátások és nyugdíj kiszámításának alapjául szolgáló összegekbe.
12. Lehet-e csak egyes dolgozókra kérni támogatást, vagy mindenkire egységesen kell?
Lehet egyes dolgozókra kérelmezni a támogatást, azonban mivel a munkavállaló kapja a támogatást közvetlenül, ezért munkavállalónként kell (a munkavállalónak és a munkaadónak együttesen) kérelmezni a munkavállaló támogatását. Ha azonos foglalkoztatási hely vonatkozásában több munkavállaló nyújt be a munkaadójával együtt kérelmet, azokat a kérelmeket egy időben, s azonos támogatási időszakra vonatkozóan kell benyújtani a kormányhivatalhoz.
13. Mikor kell csökkenteni a munkaidőt? Már most, vagy már kellett volna, vagy ráér a támogatás igénylésével egyidőben?
A támogatás igénybevételéhez a munkaidőt a veszélyhelyzet kihirdetését követően lehet(ett) módosítani, tehát lehetőség van arra is, hogy a veszélyhelyzet kihirdetésekor érvényes munkaidőt csökkentsék le a támogatás igénylésekor, de előfordulhat az a helyzet is, hogy a támogatási kérelem benyújtása előtt, de a veszélyhelyzet kihirdetését követően már történt munkaidő csökkentés. Ez utóbbi esetben támogatás igényelhető erre a már csökkentett munkaidőre, de még további csökkentésre is lehetőség van a támogatási kérelem benyújtásával.
14. A támogatás visszamenőleg is igényelhető, vagy csak előremutatóan?
A 105/2020. Korm. rendelet azt mondja ki, hogy mely időszakban (tól-ig) nyújthatóak be kérelmek a támogatás iránt. A kérelemmel nem igényelhető visszamenőlegesen támogatás. A kérelem benyújtásának dátumánál nem lehet korábbi a csökkentett munkaidős foglalkoztatás támogatásának a kérelemben igényelt kezdő napja (azaz a kérelmezett támogatás nyújtásának első napja).
15. Mit kell végezni az "egyéni fejlesztési időben"? A munkáltatónak milyen kötelezettségei vannak? Nyilvántartás kell-e, és ha kell, akkor mit kell tartalmaznia?
Az egyéni fejlesztési idő a csökkentett munkaidőn túli időtartam. Ekkor a munkavállalónak nincs munkavégzési kötelezettsége (ezért a munkaadónak nyilvántartási kötelezettsége nem kapcsolódik hozzá). Az egyéni fejlesztési idő eltöltésére a munkaadó és a munkavállaló közötti megállapodás az irányadó (példa: a munkavállaló munkahelyi képzésben vesz részt az egyéni fejlesztési időben).
16. A "háromhavi átlagban" szövegrész az arra vonatkozik, hogy a támogatás feltételeinek megfelelő módosítás után? Tehát a 3 havi támogatás időszaka alatt kell megfelelő időtartamúnak lennie a létrejött részmunkaidős foglalkoztatásnak?
Helyes a fenti értelmezés.
17. A támogatás a több munkáltatóval (jelen esetben kettő munkáltatóval) létesült munkaviszonyban álló munkavállalók támogatására is igényelhető-e? Ha igen, mind a két munkáltatóra vonatkoztatva kell benyújtani a kérelmet?
A programban lehetőség van több munkáltatóval is munkaviszonyban álló munkavállalók támogatására. A rendelet szabályai szerint lehetőség van mindkét munkáltatóra vonatkoztatva is benyújtani a kérelmet, de lehetőség van egy munkáltató esetében is megtenni ezt. Az a lényeg, hogy minden támogatási kérelem külön ügyként kerüljön benyújtásra.
18. Az a cég, aki már járulék kedvezményben részesül, kérhet e bértámogatást is?
A járulékkedvezmény igénybevétele nem zárja ki a csökkentett munkaidős foglalkoztatás támogatásban való részvételt.
19. A pályázat igénybevétele előtt a dolgozókat a NAV-nál át kell-e jelenteni a 20T1014-es űrlapon részmunkaidős dolgozóvá (minimum heti 25 órás), vagy a főfoglalkozású heti 40 órás munkaviszony bejelentés megmarad, csak a nettó távolléti díjnak megfelelő bért kapja a dolgozó különböző forrásból?
A veszélyhelyzet idején történő csökkentett munkaidős foglalkoztatásnak a Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében történő támogatásáról szóló 105/2020. (IV. 10.) Kormányrendelet 1. § a) pontja kimondja, hogy a csökkentett munkaidő a veszélyhelyzet kihirdetését követően módosításra kerülő munkaszerződésben kell, hogy rögzítődjön. Amennyiben a kérelem benyújtását megelőzően nem került sor a munkaidő csökkentésre, a munkaszerződés a támogatás időtartamára a határozathozatal napján a rendelet erejénél fogva a kérelemben foglaltak szerint módosul a csökkentett munkaidő és - amennyiben releváns - az egyéni fejlesztési idő tekintetében.
A munkaszerződésben rögzített munkaidő-változás az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 44. § alá tartozó, bejelentendő változásnak minősül a munkáltató vagy a kifizető által foglalkoztatott biztosítottak adatairól szóló bejelentő és változásbejelentő 20T1041 számú adatlaphoz kapcsolódó, a NAV honlapján elérhető útmutató alapján. A változást annak bekövetkeztétől számított 15 munkanapon belül kell bejelenteni az adóhatóságnak a hivatkozott nyomtatványon.
20. A kötelezően előírt képzéseket lehet-e otthonra (távképzésben) szervezni? Lehet-e továbbá ezeket állásidőre szervezni (délelőttös műszakban)?
Természetesen lehet, sőt ajánlott is éppen a kérdésben bemutatott okok miatt. Abban az időszakban lehet a képzéseket megszervezni, amikor a munkavállalónak nincsen munkavégzési kötelezettsége.
21. Az adott rövidített munkaidőhöz tartozó munkaórák, munkanapok összevonhatók?
A csökkentett munkaidőnek a támogatás háromhavi átlagában kell elérnie a csökkentés előtti munkaidő 25-85%-át. A támogatás időtartamára munkaidőkeret alkalmazható.
22. Hogyan értelmezzük a 105-ös rendelet 3. § 4. bekezdését? Ha a távolléti díj arányosan csökkentett részének a 70%-a meghaladja a hatályos, járulékmentes minimálbér kétszeresét, akkor a kétszeres minimálbér 70%-a kerül kompenzálásra az állam részéről?
A támogatási összeg meghatározásakor már nem a távolléti díjat, hanem az alapbért kell alapul venni. A hivatkozott pont, valamint a 3. § (3) bekezdése és az 1. § (a) pontja együttesen azt jelentik, hogy a támogatás plafonja a támogatás alapjául szolgáló nettó kétszeres minimálbér figyelembe vételével (214 130 Ft) a legmagasabb arányú (75%-os) támogatható munkaidő-kiesés esetén jelentkezik.
23. Mit jelent az alapbér?
A Munka törvénykönyvről szóló 2012. évi I. törvény alapján alapbérként legalább a kötelező legkisebb munkabér, garantált bérminimum összegét kell megállapítani. A munkaszerződés kötelező tartalmi eleme az alapbérben történő megállapodás. Az alapbér minden esetben időbér - azaz órára, napra, hétre, hónapra járó bér -, azaz meghatározott tartamú munkavégzésre jár a munkavállalónak, és nem az elért teljesítményre. Amennyiben a munkáltató a bért idő és teljesítménybér összekapcsolásával állapítja meg, akkor az időbért kell alapbérként figyelembe venni.
24. Mit kell tudni az Egyéni fejlesztési időről?
A munkavállaló és a munkaadó a támogatás igénybevételekor vállalja, hogy csökkentett munkaidőben, ha a csökkentett munkaidő a módosítás előtti munkaszerződés szerinti munkaidő felét meghaladja, akkor a csökkentett munkaidőn túli egyéni fejlesztési időben állapodnak meg legalább a támogatás időtartamára. Amennyiben a csökkentett munkaidő a módosítás előtti munkaszerződés szerinti munkaidő felét nem haladja meg, egyéni fejlesztési időben megállapodhatnak, tehát ebben az esetben nem kötelező. Egyéni fejlesztési idő: a munkavállaló a munkaköréhez, vagy a munkaadó tevékenységéhez kapcsolódó fejlesztés érdekében a támogatás időtartama alatt vagy azt követő két éven belül mentesül a csökkentett munkaidő miatt kieső munkaidő harminc százalékának megfelelő mértékben a munkavégzési kötelezettség teljesítése alól. Ha az egyéni fejlesztésre nem a támogatás időtartama alatt, hanem az azt követő két éven belül kerül sor, akkor is az előbbiek szerint kiszámolt időtartamban kell a munkavégzés alóli mentesülésnek megvalósulnia, így tehát ha ezen (tehát a támogatás időszakán túli) időszakban már nem lenne annyi kieső munkaideje a munkavállalónak - azért, mert az átmeneti nehézségek elmúltával megemelkedik a munkaideje -, akkor az egyéni fejlesztés érdekében a munkaidejében kell mentesíteni a munkavégzési kötelezettsége alól. Egyéni fejlesztési időre a 105/2020. (IV. 10.) Korm. rendelet alapján, amennyiben abban a munkáltató és munkavállaló köteles megállapodni, a munkáltató bért fizet. A munkavállaló és a munkáltató megegyezésén múlik, hogy az egyéni fejlesztési idő alatt a rendelkezésre állás keretében a munkavállaló milyen tevékenységet végez, azt a kormányhivatal felé nem kell igazolni.
25. Amennyiben nem áll fenn az Áht. 48/B § (1) szerinti összeférhetetlenség, akkor mit ikszeljek be a kérelemben, az "igen" vagy a "nem" rubrikát?
A kérelemben foglalt kérdésre az igen válasz jelenti azt, hogy kijelenti a munkavállaló, hogy nem áll fenn összeférhetetlenség.
26. Milyen dokumentumokat kell csatolnom a támogatás igényléséhez? Csatolnom kell munkaszerződést?
A támogatás igénybevételéhez érintett munkavállalónként legfeljebb három dokumentum benyújtása szükséges:
1. "Kérelem csökkentett munkaidős foglalkoztatás támogatásához"
2. ?Bevonáskori nyilatkozat a munkaerőpiaci programban való részvételhez?
és amennyiben a munkavállaló részéről az az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 48/B. § (1) bekezdése szerinti összeférhetetlenség áll fenn, akkor
3. összeférhetetlenségi nyilatkozat.
Munkaszerződést nem kell csatolni a kérelemhez.
27. Hol és hogyan lehet benyújtani a támogatási kérelmet?
A munkavállalóval közös kérelmét a munkaadónak Cégkapun keresztül (Cégkapuval nem rendelkező munkaadó a Központi Ügyfél-regisztrációs Nyilvántartáshoz kapcsolódó (KÜNY) tárhelyen keresztül) elektronikusan kell benyújtania (mindkettőjük ? akár elektronikus, akár kézzel írt ? aláírásával ellátva) a munkavállaló foglalkoztatási helye szerint illetékes megyei kormányhivatalhoz.
Több érintett munkavállaló esetén telephelyenként egy időben és azonos időszakra lehet kérelmet benyújtani.
A munkáltatónak az e-papír szolgáltatást kell használni, ahol be kell jelölni, hogy cégként nyújtja be a dokumentumokat, majd az adatok megadásával a cégkapu azonosítja. Az aláírással ellátott kérelem és benyújtandó mellékleteinek csatolása után, az elküldéssel automatikusan megtörténik az aláírás és időbélyegzővel ellátás (azaz a csomag hitelesítése).
A benyújtás során az alábbiak választandók a legördülő menüből:
Témacsoport: Kormányhivatali ügyek
Ügytípus: Foglalkoztatási támogatások, közfoglalkoztatás és egyéb állami foglalkoztatási feladatok
Címzett: Illetékes kormányhivatal
Tárgy: Csökkentett munkaidős foglalkoztatás
28. Lehetséges-a támogatás kezdő napját nem a hónap első napjával is meghatározni? Azaz kérhető a támogatás hóközi dátummal?
Igen, lehetőség van tört hónapra is igényelni a támogatást. Ha a támogatás kezdő dátumaként hó közbeni dátum kerül megjelölésre, abban az esetben a támogatási időszak vége is hó közbeni dátumra fog esni. Tört hónapra történő igénybevétel esetén a támogatás a kezdő és záró tört hónapban arányosítva kerül kifizetésre.
A kérelembe ebben az esetben is teljes hónapra vonatkozó kérelem benyújtásakor hatályos nettó alapbért és támogatási összeget kell beírni.
29. Lehetséges 3 hónapnál rövidebb időre igényelni a támogatást?
A támogatás időtartama kerek három hónap, ennél rövidebb vagy hosszabb időszakra nem állapítható meg.
A 105/2020. (IV. 10.) Kormányrendelet 8. § a) pontja értelmében azonban lehetőség van arra, hogy a munkáltató és munkavállalója együttes nyilatkozattal kérjék a támogatás megszüntetését. A támogatás ezen okból történő megszűnésének szankciója nincs.
30. Mi történik, ha a támogatás ideje alatt a vállalkozásom megrendelései újra beindulnak és újra teljes munkaidőben foglalkoztatnám a munkavállalóimat? Vissza kell fizetnem a támogatást.