Kedves Tagjaink!
Az alábbiakban egy munkavállalói levelet olvashattok, melyet a "Szólj be nekünk!" üzenőfalon kaptunk. Köszönjük a beküldőnek!
"Tisztelt Kollégák és Szakszervezetek! Mint minden munkavállaló, én is megkaptam a körleveleket, DTKSZ módosítási javaslatot és a csökkentett munkaidőre vonatkozó munkáltatói elképzeléseket. Sajnos azt kell, hogy mondjam, ezekkel nem tudok mit kezdeni. Az információ mennyisége és milyensége meghaladja a szellemi képességeimet. Nem tudok vele mit kezdeni, mivel sem közgazdász, sem munkajogász és főleg nem emberi erőforrásokkal foglalkozó (HR) egyetemet végzet szakember nem vagyok. A koronavírus okozta rendkívüli egészségügyi vészhelyzet, illetve a vele járó gazdasági megtorpanás (válságnak semmiképpen nem nevezném) szépen lassan polipként behálózta az ISD Dunaferr-t is. Ennek, mint tudjuk, vannak azért jócskán előzményei! Minden jó és rendezett munkaügyi kapcsolatnak vannak írott és íratlan szabályai, amiket ennél a vállalatnál lassan már egy évtizede a cégvezetés a semmibe vesz. (tulajdonost nem írok, mert azt sem tudjuk ki az! Egy Ciprusi adóparadicsomban bejegyzett, 1 személyes vállalkozás egy postafiókkal? Gondolom nem!) Nem kommunikál a dolgozókkal és az érdekképviseletekkel! Tisztában vagyok vele, hogy ez egy magántulajdonú cég! A tulajdonos azt csinál, amit akar! DE! Ez csak addig érvényes, amíg közel 4000 – 5000 és közvetetten 8000 – 10000 ember megélhetését nem fenyegeti! Egy vállalat vezetése felelősséggel jár! Nem az Egyesült Államokban vagyunk ez tény! Mert ez a vezetőség és a tulajdonosi kör már a szenátus előtt felelne azért, mert felelőtlen gazdálkodást folytat egy adott államban és ez ott kint BŰN! Veszélyeztetni egy régió, egy megye vagy egy kisváros megélhetését az BŰN. Magyarországon nem az? Nézem a most elküldött dokumentumokat, és javaslatokat, DTKSZ módosítási kísérletet… Ennyi? Ez fogja a Dunaferrt megmenteni? A három hónap alatt a béreken megspórolt közel 1 milliárd forint? Mennyi a Dunaferr bevétele? 200 – 400 milliárd egy évben? Tényleg 1 milliárd fog minket megmenteni? Nem hiszem… Állítólag előre haladottak a tárgyalások az állami részesedés vállalással kapcsolatosan. Hivatalosan ezt kommunikálta Dr. Galambos Dénes a térségért felelős államtitkár! Erről mi és a szakszervezetek miért nem tudunk? Vagy ez is egy hazugság? Tényleg tervbe van véve, hogy beolvadjunk egy nagy acélipari vállalatcsoportba? Erről miért nem tudunk és a szakszervezetek? Vagy ez is egy hazugság? Fenyegetve vagyunk burkoltan, hogy ha nem fogadjuk el a munkaidő csökkentett szerződést, akkor egy „lista” élére kerülünk? Miért? Lesz leépítés? Hazugságok hálójában vergődünk, miközben folyamatos a termelés! 4 órát fizet, és az állam kipótolja (egy vicc), de le kell a 8 órát dolgozni, dalolva és mosolyogva. Azért, mert nincsenek tartalékaink, reputációnk. Emberek tömegeit akarják, most szó szerint megnyomorítani. Emberi tragédiák sokasága elé nézünk most! Ez kell? Mit tett ez a Cég azért, hogy a dolgozók bármibe is belemenjenek és bármiről is lemondjanak? Nulla, zéró, semmi, nevezhetjük bárminek. Mit tettek a dolgozók azért, hogy ez a magánkézben lévő Cég fennmaradhasson? Sokat, mindent és bármit. De ez eddig volt. Ennyi és Elég! Az üzemekben „lincs-hangulat”, a szellemiek körében szintén! Sajnos már több eret nem tudunk vágni magunkon, annyi vért adtunk már, hogy az ájulás küszöbén állunk. Itt már a gazdasági számok és a mutatók nem számítanak és nem elegek! Hiába a koronavírus és a „válság”, már nincs több véradó Ember. Ember! Nagy E-vel! Mert nem robotok vagyunk, hanem emberek. Száz és száz egyéni problémával, tragédiával és gonddal küszködő Emberek! Akik segítség és megértés helyet megint mit látnak? Azt, hogy áldozatot kell hozniuk. Nem mehetnek nyaralni, nincs pénz, kevesebb pénz lesz, bérfejlesztés majd lesz, eltolják, szétszabdalják, részletre fizetik, de lehet lesz leépítés is, jön az állam, de lehet nem, új tulajdonos lesz, vagy nem… Ez egy kupleráj, egy káosz, mocskos spekuláció, nyerészkedés más emberek nyomorával! Ebben kell dolgozniuk az embereknek évek óta! Ez ma a Dunaferr! A korrupció és a nyerészkedés melegágya. Nem Magyarország Acéliparának büszke utolsó bástyája, hanem egy terror ház és a rabszolgatartás és kizsákmányolás idejét idéző vezetői magatartás melegágya. Szétverték és megnyirbálták az érdekképviseleteket, szembeállították a dolgozókkal, megosztottak mindent és mindenkit, akit lehetett. Centralizálták vezetést, ami olyan sürgős volt anno a 2000-es évek végén, hogy a Kft-ket szétoszlatták és beolvasztották, hogy egységes legyen a Dunaferr. Most megint ott tartunk, hogy a fél Dunaferr tevékenysége magán kézben van és milliárdokat költünk olyan tevékenységekért, amit Mi is meg tudnánk oldani házon belül. Újraosztás volt. Van a Dunaferr, a tenyészállat és rajta a sok élősködő pióca, ami szívja vérét! Nem tudjuk, ki kivel focizik, kinek milyen keresztérdekeltsége az egyes vállalkozásokban, ki kinek számláz mit és mennyit! Amit látok és tapasztalok! Ez a hely egykor büszkeséggel töltött el embereket, mert itt dolgozhattak. Generációknak adott munkát! Gondolkodó és Termelést elősegítő/újító/optimalizáló ötleteket benyújtó lelkes szakembereket, mérnököket és munkásokat foglalkozató vállalat voltunk! Egy közösséget formáló vállalat, mely összetartó és dolgozni akaró emberekből állt! És ezt ellopták tőlünk! Ellopták a reményt, a büszkeséget! Ellopták az áldozatokat, amiket hoztunk ezért a cégért! De lassan már nincs veszítenivalójuk az Embereknek, a megfélemlítés már lepattog és egyre több Dühöt fog kiváltani. Ebbe tömegek fognak belebetegedni, mert olyan helyzetbe kerülnek, amit nem tudnak megoldani! Fizikailag és mentálisan fognak tönkremenni, azzal együtt, hogy pénzügyileg is! Fogd be a szád és dolgozz, ne gondolkodj, nem ez a dolgod! Itt maradtunk egyedül, kiszolgáltatva egy munkajogilag megnyirbált ország közepén egy olyan leamortizált és lepusztított cégnél, ami már csak lélegeztető gépen működik csakis annak köszönhetően, hogy az ápolók (a dolgozók) ezt működtetik. Az ország közepe, szív-csakrája beteg! És nem azért mert öreg lenne. Nem! Azért, mert megfertőzték és legyengítették jogilag, gazdaságilag, pénzügyileg és erkölcsileg. És ebben bűnös az állam, a tulajdonos, a menedzsment, csak mi dolgozók nem, akiken ez az egész csattan. Mi fogjuk legjobban megérezni, de Mi nagyon! Mi tettük a dolgunkat eddig is, becsülettel és odaadással! És lehet bajban az acélipar és lehet korlátozottak a termelési és kereskedési lehetőségeink. Még el is hiszem, mert szoktam újságokat és szaklapokat olvasni. De nekik már ott „fent” nem hiszek! Egy szavukat sem! Eljátszották és sajnos szerintem örökre! Sokat tettek ezért, és még most sem állnak le. Nem is fognak! Mindig mondtuk, hogy nincs lejjebb, de úgy látszik, van! Attól még, hogy emelkedik a vízszint, a béka segge nem lesz magasabban! Zárógondolatként egy Hofi Géza idézet jutott az eszembe: „…ha a kupleráj nem megy, nem a bútorokat kell lecserélni, hanem a kurv@kat>… „ És ezt már rég meg kellett volna tenni, mert Mi, dolgozók, a bútorok egyre csak öregszünk és kopunk… Egy dolgozó…"