Benyújtotta tegnap a kormány a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény módosításáról szóló javaslatát az Országgyűlésnek, amely alapján augusztus 1-jével korszerűsödhetnek a fizetésképtelenségi eljárások, és a benyújtó szándékai szerint könnyebbé válik az adós és a hitelezők közötti egyezségkötés. Fontos elemnek tűnik, hogy jelentősen bővül a stratégiailag kiemelt cégek köre, és ezeknél az adós vagyonának értékesítésekor immár az államot megillető elővásárlási jogról is rendelkezik a javaslat. Ezekben az esetekben az állam az elővásárlási jogot kormányrendeletben kijelölt szervezet útján gyakorolja.
Általános elvek és változások
A Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes által benyújtott javaslat általános indokolása szerint a fizetésképtelenségi jog eljárási szabályainak korszerűsítése, valamint a csődeljárások és a felszámolási eljárások során az adós és a hitelezők közötti egyezségkötés elősegítése, a csődeljárásban a munkahelyek megtartásának elősegítése, valamint a vállalkozások reorganizációját előtérbe helyező jogi megoldások bevezetése érdekében módosul a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (Cstv.).
A kormányt a javaslat felhatalmazza, hogy rendeletben állapítsa meg a gazdálkodó szervezetek reorganizációjára, működőképességének fenntartására, illetve helyreállítására, tartozásaik rendezésére vonatkozó sajátos szabályokat, ezzel is elősegítve tartós fizetésképtelenségük elkerülését.
A gyakorlati tapasztalatok alapján és az eljárás gyorsítása, egyszerűsítése, a felek adminisztratív terheinek csökkentése érdekében a Cstv. kiegészül a hitelezők egymás közötti, valamint az eljárásban részt vevő felek és a vagyonfelügyelő, illetve a felszámolóbiztos közötti elektronikus levelezésre vonatkozó szabályokkal. Egyértelművé válik továbbá, hogy milyen formai kellékeknek kell megfelelnie az e-mail címre küldött jognyilatkozatnak, okiratnak, az ügyfelek tájékoztatását szolgáló iratoknak.
A kormány szerint az adós és a hitelezők közötti, a csődegyezség feltételeire vonatkozó egyeztetés szabályai pontosításra szorulnak. A cél az, hogy az adós ne legyen érdekelt a csődegyezségi tárgyalások elhúzódásában, és a hitelezők elvárásainak megfelelően gondoskodjon az egyezségi javaslat átdolgozásáról.
Konkrét javaslatok
A módosítás lehetővé teszi az adós számára az egyezségi javaslat átdolgozását akkor is, ha a hitelezők nem támogatják a szükséges mértékben a javaslatot. Az átdolgozásra az adós a jövőben csak akkor nem jogosult, ha a hitelezők minősített többsége azt leszavazza.
Egy új kitétel a felszámolási eljárásban korszerűsíti és egyszerűsíti a felszámolóbiztos és a hitelezők közötti együttműködést. Lehetőséget teremt arra, hogy a felszámoló a hitelezői gyűléseket személyes jelenlét nélkül, a résztvevők azonosítását követően, kép- és hangtovábbítást lehetővé tevő technikai megoldásokkal folytassa le. Ezek a technikai megoldások gyorsítják és egyszerűsítik a felszámolóbiztos és a hitelezők közötti valós idejű kapcsolattartást, és elkerülhetők a hitelezői gyűlések helyszínének megszervezésével, az oda történő utazásokkal felmerülő többletköltségek.
Az egyik módosítási javaslat azt célozza, hogy hatékonyabban lehessen bíróság előtt megtámadni az adós volt vezetői által a hitelezők érdekeit sértő, a csődvagyont jogellenesen csökkentő jogügyleteket. A gyakorlatban csak hosszabb időszak alatt lelhetők fel vagy szerezhetők be azok az okiratok, bizonyítékok, amelyek a jogügylet eredményes megtámadásához szükségesek. Különösképpen a jelenlegi járványhelyzetben objektív akadályai is voltak a bizonyítékok összegyűjtésének, ezért a javaslat csak az objektív jogvesztő határidőt mondja ki a kereset indításra, a szubjektív határidő megszűnik. A javaslat változatlanul biztosítja a hitelezők számára is a keresetindítás lehetőségét.
Egy kiegészítés a felszámolási eljárásban az egyezségkötés megkönnyítését célozza. A bíróság dönthet úgy, hogy nem tart egyezségi tárgyalást, hanem az egyezségi javaslatot a hitelezők számára írásos szavazásra bocsátja, ha az adós nem kérte az egyezségi tárgyalás megtartását.
A stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetekre vonatkozó eltérő rendelkezések között a javaslat immár az adós vagyonának értékesítésekor az államot megillető elővásárlási jogról is rendelkezik. Ezekben az esetekben az állam az elővásárlási jogot kormányrendeletben kijelölt szervezet útján gyakorolja.
A módosításokat a folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell, kivéve a Cstv. 10., 33/A. és a 40. §-ára vonatkozó módosításokat, tekintettel arra, hogy a határidők változtatása csak az új ügyekben, illetve perekben értelmezhető.
A kormány a felhatalmazás alapján rendeletben határozhatja meg a gazdálkodó szervezetek reorganizációjára, működőképességének fenntartására, illetve helyreállítására, tartozásaik rendezésére vonatkozó sajátos szabályokat.
A felhatalmazó rendelkezések között a javaslat megjeleníti a kormány felhatalmazását, hogy rendeletben jelölje ki az állami elővásárlási jog gyakorlására kijelölt szervezetet.
Az egyik módosítással a javaslat továbbá jelentősen megnöveli a csődeljárásban érvényesülő moratórium időtartamát. Egy további módosítás azt célozza, hogy csődeljárásban a hitelezői igények vagyonfelügyelő által történő elismerésére és besorolására vonatkozó intézkedés ellen benyújtott kifogást elbíráló bírósági végzés ellen külön fellebbezést lehessen benyújtani.
Minden eljárásban részt vevő fél érdeke, hogy a csődegyezségi tárgyalások előtt a hitelezői igények besorolásakor, nyilvántartásba vételekor már ne legyenek nyitott kérdések. Az egyik módosítással megszűnik az adós vezető tisztségviselőjével szembeni felelősségáttörési megállapítási per utáni, a marasztalási kereset előterjesztésére vonatkozó határidő, vagyis a megállapítási pert követően elévülési időn belül indítható a marasztalási per.
Egy bekezdés a felszámolási eljárásban az egyezségkötéshez szükséges hitelezői többséghez kedvezőbb szabályokat állapít meg, annak érdekében, hogy a felszámolási eljárásokat is gyakrabban lehessen az adós megszüntetése nélkül, egyezségkötéssel lezárni. A pénzügyi biztosítékkal rendelkező jogosultsága megmarad.
Egy bekezdés a stratégiailag kiemelt vállalkozások vagyonának értékesítésekor is lehetővé teszi, hogy a csődvagyon értékesítéskor az állam is szerezhessen tulajdont. Az egyik bekezdés a különleges stratégiai ügyek felsorolását bővíti, az „alapvető közérdekekre tekintettel”:
A stratégiailag kiemelt közszolgáltatások között megjelennek a vízgazdálkodási, közmű üzemeltetési és -szolgáltatási, közegészségügyi, közlekedési, hírközlési, iparbiztonsági, kutatás-fejlesztési, infrastruktúra fejlesztési vagy az infrastruktúra működtetése
szempontjából nemzetközi vagy országos jelentőségű vagy a lakosság közműszolgáltatással való ellátása szempontjából stratégiailag kiemelt közszolgáltatást elláttó cégek is.
A számlavezetéssel összefüggő hitelintézeti díjakra is kiterjed az adóst védő csődmoratórium. Hatályon kívül helyezésre kerül a 120 napos keresetindítási határidő az adós volt vezetői által a hitelezők érdekeit veszélyeztető jogügyletek megtámadására. Helyette csak az objektív, 1 éves jogvesztő határidő marad, amelyet a felszámolás megindításától kell számítani.
A törvénymódosítások augusztus 1-jével léphetnek hatályba.