Forrás: index.hu
Kedden megszavazta a parlament a veszélyhelyzet visszavonásáról és az átmeneti időszak szabályairól szóló két törvénytervezet.
Előbbit a jelen lévő képviselők összessége megszavazta, nem volt ellenszavazat vagy tartózkodás. Utóbbinál a kormánytöbbség leszavazta az összes ellenzéki módosítót, majd 135 igen, 54 nem szavazattal és 3 tartózkodás mellett szavazták meg.
Az előbbivel az Országgyűlés arra szólítja fel a kormányt, hogy a kormányrendelettel kihirdetett veszélyhelyzetet szüntesse meg. A másik szerint a veszélyhelyzet visszavonásával hatályát veszti a felhatalmazási törvénynek is gúnyolt, rendkívüli jogrendet hozó koronavírus-törvény is. Ugyanakkor az úgynevezett átmeneti szabályok között a kormány egy új, félig rendkívüli jogrendet is megteremtett: ez az úgynevezett egészségügyi válsághelyzet.
A kormány május végén megtárgyalta, aztán be is nyújtotta a parlamentnek az erről szóló törvénytervezetet.
Gulyás Gergely a keddi parlamenti szavazás után egy sajtótájékoztatón azt mondta, a kormány üdvözli az Országgyűlés döntését, amellyel felkérte a kormányt a rendkívüli jogrend megszüntetésére, azt kérik, mielőbb hirdessék ki a törvényt, hogy a kormány is hamar dönthessen, és így szerda éjfélkor véget érhessen a rendkívüli jogrend.
A veszélyhelyzetet március 11-én rendelte el a kormány, azok után, hogy az operatív törzs ezt javasolta a koronavírus-járvány miatt. A veszélyhelyzet kihirdetésekor a hivatalos adatok szerint még csak egyedi megbetegedések voltak, de a kormány szerint csoportos megbetegedések, vírusgócok kialakulásától lehetett tartani.
"Azok a döntések, amiket a kormány meghozott, bizonyos tekintetben példátlanok a rendszerváltás óta eltelt harminc év történetében"
– mondta ekkor Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter az operatív törzs tájékoztatóján.
Mi volt ez a veszélyhelyzet meg a különleges jogrend?
Ahogy korábban már megírtuk, fenti kérdés kapcsán ez a két, egymással ellentétes valóságértelmezés jelent meg a nyilvánosságban, azután, hogy az Országgyűlés március 30-án megszavazta a koronavírus-törvényt:
1. Orbán Viktor kihasználja a járványt, és diktatúrát épít.
2. Az ellenzék a vírusnak szurkol, miközben Orbán csak azért akar a szokásostól eltérő jogrendet, hogy a kormányzat hatékonyan és gyorsan küzdhessen a járvány ellen.
A veszélyhelyzet idején a kormány lényegében bármilyen törvénytől eltérhetett, bármelyik törvény alkalmazását felfüggeszthette, ha meg tudta indokolni, hogy a járvány elleni védekezéshez és a károk enyhítéséhez szükség van rá. Erre mondta azt a teljes ellenzék és a kormánytól független civilek is, hogy Orbán eddig is visszaélt a hatalmával, miért pont most lenne ez másképp.
A történethez viszont azt is fontos tudni, hogy a kormányfő ezt a korlátlan hatalmat valójában már március 11-én, a veszélyhelyzet kihirdetésével megkapta, hiszen attól kezdve rendeletekkel tudott kormányozni a veszélyhelyzet végéig, márpedig a veszélyhelyzetnek akkor van vége, amikor a kormány úgy dönt: vége van.
A koronavírus-törvény annyiban jelentett újdonságot, hogy míg alapesetben az ilyenkor kihirdetett rendeletek 15 nap elteltével automatikusan hatályukat vesztik, addig a március végén elfogadott törvény értelmében sem azok nem jártak le, sem a veszélyhelyzet. Ez a gyakorlatban annyit jelentett, hogy a koronavírus-törvénnyel még inkább nyomatékosítva lett, hogy akkor lesz vége a rendeleti kormányzásnak, ha Orbán Viktor úgy dönt. Még akkor is, ha formálisan a parlament vonja vissza a törvényt.
ORBÁN VIKTOR PEDIG KÉT HÓNAP UTÁN, A KORLÁTOZÓ INTÉZKEDÉSEK LÁTVÁNYOS ENYHÍTÉSÉVEL NAGYJÁBÓL EGY IDŐBEN DÖNTÖTT ÚGY, HOGY KÉSZ VISSZAADNI EZT A SZUPERHATALMAT.
Nemzetközi felháborodás
A magyar kormánynak rendkívüli és időkorlát nélküli felhatalmazást adó koronavírus-törvény komoly nemzetközi felháborodást keltett. Tiltakoztak ellene az európai uniós országok vezetői, az Európai Néppártban emiatt újból felmerült a Fidesz kizárása, a törvénnyel sokat foglalkozott a nyugat-európai és az amerikai sajtó is.
A veszélyhelyzet ideje alatt a kormánypárti politikusok gyakran hivatkoztak arra, hogy a járvány elleni küzdelemmel és a gazdaságvédelemmel vannak elfoglalva, miközben a külföldi politikusoknak bezzeg van idejük arra, hogy egy magyar törvénnyel foglalkozzanak. Pedig, ahogyan azt ebben a cikkben összeszedtük, a fideszeseknek is jutott idejük arra, hogy a járványhoz nem kapcsolódó témákkal is foglalkozzanak.