A munkáltató egyik legfontosabb kötelezettsége a munkaviszonyban, hogy a munkabért kifizesse. Ennek ellenére időről-időre előfordul, hogy fizetésképtelenség miatt, vagy egyéb okból nem vagy hiányosan fizetik ki a munkavállaló munkabérét. Milyen lehetőségei vannak a munkavállalónak az elmaradt munkabér kifizetésének kikényszerítésére?
A munkabér kifizetésének alapvető szabályai
A munkabért a tárgyhót követő 10. napig kell kifizetni, és a kifizetett bér elszámolásáról írásbeli tájékoztatást kell adni a munkavállalónak. Ha a munkavállaló kizárólag teljesítménybért kap, akkor előfordulhat, hogy a munkabér alapjául szolgáló eredmény csak egy hónapnál hosszabb idő múlva állapítható meg. Ilyenkor a munkabért ennek megfelelő időpontban kell kifizetni, de a munkáltató köteles havonta az alapbér felének megfelelő összegű előleget fizetni.
Ha a munkabért átutalással fizetik, akkor az összeget úgy kell átutalni, hogy a bérfizetés napján már a munkavállaló bankszámláján rendelkezésére álljon.
Készpénzes munkabér fizetés esetén, ha a bérfizetési nap pihenőnapra vagy munkaszüneti napra esik, akkor legkésőbb az ezt megelőző munkanapon ki kell fizetni a bért. Ha a munkavállaló a bérfizetési napon jogos okból nem tartózkodik a munkahelyén, akkor készpénzben fizetendő bérét az utolsó munkahelyen töltött munkanapon kell kifizetni. Ilyenkor a munkáltató saját költségére a dolgozó tartózkodási helyére is megküldheti a bért. Szabadság esetén a szabadság megkezdése előtti munkanapon ki kell fizetni a szabadság idejére eső bérfizetési napon esedékes munkabért, valamint az igénybe vett szabadság idejére járó munkabért.
Munkaügyi per
Ha a munkáltató a munkabért elmulasztja megfizetni, az a munkavállaló részéről akár azonnali hatályú felmondásra is okot adhat. Persze a felmondástól a dolgozó még nem jut azonnal az elmaradt béréhez, ha a munkáltató továbbra sem teljesíti fizetési kötelezettségét. A munkavállalónak lehetősége van arra, hogy munkaügyi pert indítson a munkáltatóval szemben az elmaradt munkabér kifizetése iránt. A keresetlevelet a munkavállaló választása szerint, a munkáltató székhelye vagy a munkavállaló lakóhelye szerint illetékes munkaügyi bíróságon nyújthatja be. Ha pedig a munkavállaló ezektől eltérő helyen dolgozott, akkor keresetét annál a bíróságnál is benyújthatja, amelynek területén huzamos ideig munkát végez vagy végzett.
Az elmaradt munkabér iránti perben fontos, hogy a munkavállaló pontosan megjelölje azt a bruttó bérösszeget, amelynek megfizetésére kívánja kötelezni a munkáltatót. A munkavállaló természetesen késedelmi kamatra is jogosult az elmaradt bér után, de a keresetében ezt is kérnie kell a bíróságtól, megjelölve a kamatfizetés kezdő időpontját. A késedelmi kamat fizetésének kezdőnapja az nap, amikor a munkáltató a bérfizetéssel késedelembe esett.
Ha a munkaügyi perben a bíróság megállapítja a munkáltató mulasztását és kötelezi az elmaradt munkabér kifizetésére, akkor a dolgozó végrehajtási eljárást indíthat a munkáltató ellen, ha önként nem teljesíti fizetési kötelezettségét.
Fizetési meghagyás
A munkavállalónak munkaügyi per helyett arra is van lehetősége, hogy fizetési meghagyásos eljárást kezdeményezzen a munkabér kifizetése iránt. A fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmet a munkavállaló bármely közjegyzőnél benyújthatja. Ennek közjegyzői díja a munkavállaló követelésének 3%-a. Ha a munkáltató határidőben nem él ellenmondással a meghagyással szemben – azaz nem vitatja – akkor ez a bírósági ítélettel azonos hatású, jogerős és végrehajtható határozatot eredményez. Ha viszont a munkáltató a fizetési meghagyásban foglalt munkabér követelést vitatja, akkor az eljárás perré alakul. Ebben az esetben a munkavállalónak 15 napon belül be kell nyújtania keresetét a bírósághoz, ha folytatni akarja az ügyet.
Bár a munkaügyi felügyelőség nem jogosult arra, hogy az elmaradt munkabér kifizetése iránt végrehajtható döntést hozzon, de adott esetben eredményes lehet, ha a munkavállaló a kifizetés elmaradását a felügyelőségnek bejelenti. Ugyanis, ha a munkaügyi ellenőrzés illetve bírság lehetősége felmerül, előfordul, hogy a munkáltató a kifizetést mégis teljesíti.
Felszámolási eljárás
A munkabér kifizetés elmaradásának oka lehet, hogy a munkáltató fizetésképtelen. A munkavállaló ebben az esetben felszámolási eljárást kezdeményezhet a gazdálkodó szervezet munkáltató ellen. Ha pedig már felszámolás van folyamatban, akkor munkabér igényével a felszámolásba bekapcsolódhat. Felszámolás elindítására akkor van lehetőség a munkáltató székhelye szerinti törvényszéknél, ha a munkavállaló követelése kamatok és járulékok nélkül meghaladja a 200 000,-Ft-ot. Ha már folyamatban van a felszámolás, akkor a dolgozó a követelés összegétől függetlenül bejelentheti elmaradt munkabérigényét. Ha a munkáltató felszámolása folyamatban van, akkor fontos, hogy a munkabér követelést határidőben be kell jelenteni a felszámolónál. A bejelentést felszámolás Cégközlönyben való közzétételétől számított 40 napon belül kell megtenni.
A felszámolási eljárás lényege, hogy a gazdálkodó szervezet működését megszüntetik, vagyonát értékesítik, és a hitelezők – köztük a munkavállaló – követeléseit a törvényben meghatározott sorrendben kifizetik. Előfordulhat, hogy a munkáltató vagyona a felszámolási eljárásban sem elegendő az elmaradt munkabér kifizetésére. Ilyenkor jelent segítséget az állami Bérgarancia Alap. Ha a felszámolás alatt álló adós vagyona nem elegendő a munkabér megfizetésére, akkor a felszámoló a Bérgarancia Alaphoz fordul, amelynek segítségével a törvényben meghatározott mértékig a kifizetetlen bért rendezni lehet. 2018-ban ennek felső határa egyénenként bruttó 1.316.000,-Ft.
Dr. Szabó Gergely
ügyvéd