A megemlékezés koszorúját a Dunaferr Társaságcsoport részéről Kövesi Gábor főosztályvezető úr, a Vasas Szakszervezeti Szövetség részéről Sarkantyu János a Közép-Dunántúli régió elnöke és Holly László a Közép-Dunántúli régió ügyvivője, a Dunaferr DV. Vasas Szakszervezeti Szövetség részéről Mucsi Zoltán elnök, Borbély Zoltán alelnök és Győri Gábor alelnök helyezi el.

(Forrás: 24.hu)

A Kormány 2018. okt. 19-én benyújtotta a Parlamenthez az őszi adócsomagot, mely számos új kedvezményt, de néhány szigorítást is tartalmaz, és van, ahol egyelőre nem engedett a kormány a nyomásnak.

A legfontosabbak röviden:

• A cafeteria rendszerre vonatkozó szabályok a nyári csomagban elfogadottakhoz képest nem változnának – sok munkáltató bánatára. Azaz 2019-ben szinte kizárólag a SZÉP-kártya adható majd kedvező adózás mellett.  A többi bejáratott cafeteria juttatás – a lakáscélú hitel törlesztése, a helyi bérlet, az önkéntes pénztári hozzájárulás – bérként válik majd adókötelessé. Viszont sürgősen lépniük kellene  azoknak a cégeknek, akik még jövőre is adómentesen szeretnének kockázati biztosítást adni dolgozóiknak.
• Továbbra is a kedvezményes, 5 százalékos áfa kulcs lenne alkalmazható azon lakások értékesítésére, amelyeknél 2019 utolsó napjáig a tulajdonjog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéséhez a szükséges okiratokat benyújtják, feltéve, hogy a lakás legalább szerkezet kész állapotú, és erről az értékesítő az adóhatóság felé egy meghatározott formanyomtatványon nyilatkozik 2019 végéig.
• Csak bizonyos építkezési, szerelési munkálatokkal kapcsolatos munkaerő-kölcsönzésnél kellene alkalmazni a fordított adózást.
• A szociális hozzájárulási adó mértéke – melyet a munkáltatók fizetnek a foglalkoztatottak után – 19,5% maradna, tehát a várakozásokkal ellentétben 2019. január 1-jétől nem csökkenne 17,5 százalékra.
• Szociális hozzájárulási adó kedvezmény segítené a várhatóan a közeljövőben elbocsátani kívánt, idősebb állami alkalmazottak elhelyezkedését.
• A csoportos társasági adóalanyiság rendszerével a társaságok a jövőben kedvezőbb helyzetbe kerülhetnének azzal, hogy egymás között felhasználhatóvá válnának a kapcsolt vállalkozások veszteségei, vagy hogy a csoporttag vállalkozások egymás közötti ügyletei mentesülnének majd a transzferár-dokumentációs kötelezettség alól.
• Változnak a veszteségszabályok is, már nem csak a kereskedőknél nézik, és nem nettó 15 milliárd forintos, hanem 60 milliárd forintos árbevétel felett, hogy van-e nyereség két évig, hanem minden szektorban. Viszont nem kell bezárni, ha nincs, cserébe kötelező NAV ellenőrzést kap a cég.
• 8 millió forintról 12 millió forintra emelkedne az alanyi áfa mentesség határa. Ennek örülhetnek a katások is, akik eddig a két bevételi sáv között számláztak, mert nem kell majd áfázniuk. Katázást egyébként évi 12 millió forintos bevételig lehet igen kedvező adózással választani. Újdonság még, hogy katázó diákoknak 50 helyett 25 ezer forint adót kell fizetniük akkor is, ha 25 éves korukig a tanulmányaikat szüneteltetik.
• Változatlan maradna az a nyáron elfogadott szabály, hogy a nyugdíjasok nem fizetnek majd járulékokat, ha munkaviszonyban dolgoznak tovább. Új elem viszont, hogy a nyugdíj folyósításának szüneteltetése idejére – azaz ha valaki állami tisztség betöltése mellett dolgozik – sem kellene a nyugdíjasoknak a járulékokkal számolniuk. Így változatlan munkáltatói költség mellett a nyugdíjasok a jelenleginél akár 45 százalékkal több nettó jövedelmet szerezhetnek – áll a PwC értékelésében. +
• Adómentesen foglalkoztathatnák a 60 év feletti kirúgott közszolgákat a cégek.
• Bürokrácia-csökkentő intézkedések is bekerültek, többek között jövőre már nem kellene bejelenteni a foglalkoztatónak a dolgozója végzettségére, szakképesítésére, illetve azt ez igazoló okiratokra vonatkozó adatokat. Ez a szabály gyakran hátráltatja a dolgozók felvételét.

A munkaadókat fizetésemelésre kényszerítheti a járulékcsökkentés.

Bizonyos béren kívüli juttatási elemek megtartásáról még tárgyalhat a kormány, ugyanakkor a szociális hozzájárulási adó csökkentésének előre hozatalára továbbra sincs egyértelmű utalás – értesült a Magyar Idők az érdekképviseletek és a kormányoldal tegnapi egyeztetését követően. A két kérdés tisztázása előfeltétele a 2019-es minimálbérekkel kapcsolatos egyeztetésekben az érdemi előrelépésnek. A felek abban egyetértenek: eredményes volt a 2016-os béralku, mert érdemben hozzájárult a keresetek korábban nem tapasztalt, jelentős felzárkózásához.

Eredményesnek tartották a 2016-ban megkötött, hosszú távú bérmegállapodást a szakszervezetek és a munkaadók a versenyszféra és a kormány állandó konzultációs fórumának (vkf) tegnapi ülésén – számoltak be a Magyar Idők kérdésére az érdekképviseletek vezetői.

Az egyeztetés legfontosabb napirendi pontja a jövő évi minimálbér- és garantált bérminimum-emelésről folyó tárgyalások előszobájaként értékelhető áttekintés volt.

Ebből kiderült, míg 2013 és 2016 között 3-5,5 százalék közötti mértékben emelkedtek a bruttó átlagkeresetek, addig 2017-ben, a béralku első évében, majd 2018 első fél évé­ben a béremelkedés mértéke 11,6 és 10,8 százalék volt.

Habár a munkaerőhiány is segítette a bérfelzárkózást, a felek egyetértettek abban, a megállapodás nélkül kisebb mértékű lett volna a növekedés, ráadásul csökkentek a jövedelmi különbségek is.
A jövő évi minimálbérekkel kapcsolatos egyeztetések még nem kezdődtek el, ugyanakkor nem zárható ki újabb, több évre szóló alku megkötése sem.

Az érdemi egyeztetések megkezdéséhez azonban két kérdéskör tisztázása alapfeltétel.

Az első ilyen kérdéskör a jövőre tervezett, két százalékpontos szociális hozzájárulási adócsökkentés (­szocho). A munkaadók a tervezett júliusi dátum helyett januártól várnák a járulékcsökkentést, ennek alapján határoznák meg a jövő évi minimálbérekre vonatkozó javaslataikat.
Ha a járulék nem csökken januártól, akkor kisebb emelésre tesznek javaslatot, ami azért érdekes, mert az idei első féléves, vagy annál jelentősebb bruttó keresetnövekedésre van szükség ahhoz, hogy a járulékcsökkentést egyáltalán megkapják.

A bérmegállapodás értékeléséről szóló dokumentum szerint a versenyszféra január–júliusi dinamikus keresetnövekedésének kellene tovább folytatódnia, lehetőleg gyorsulnia a további negyedévekben úgy, hogy a bérmegállapodásban hivatkozott negyedéves reálkereseti mutató legalább 6 százalékkal meghaladja az idei első negyedéves értékét, ami feltétele a további 2 százalékpontos szochocsökkentésnek.

Rá­adásul a tehermérséklésre csak júliustól van lehetőség – ezzel a dátummal számol a kormány is a költségvetésben –, mivel a szükséges adatok januárra még nem állnak rendelkezésre.
Szintén gondot jelent a béren kívüli juttatások adókedvezményének jövő évi megszüntetése.

Úgy tudjuk, a kormány még tárgyal a munkaadók és munkavállalók által javasolt három elem közül kettő megtartásáról: az egyik a lakhatási és utazási támogatás, a másik pedig az öngondoskodást segítő társadalombiztosítási és nyugdíjpénztári támogatás lehet.

A munkaadók szerint a korábbi kafetériaelemek bruttó béresítése nagy megterhelést okozna a cégeknek, mivel magasabb a járulékteher, ugyanakkor várhatóan a cégek egy része továbbra is kedvezményes Szép-kártyára adhatja a béren kívüli juttatásokat.
Úgy tudjuk, a kormányoldalt képviselő foglalkoztatáspolitikai államtitkár egyik esetben sem utasította el az érdekképviseletek javaslatait, ám konkrét ígéretet sem tett az esetleges módosításokra.

Ugyanakkor a bérekről és az egyéb kérdésekről érdemben akkor tud a két oldal egyeztetni a következőkben, ha világossá válik a juttatások és a munkaadói járulékcsökkentés sorsa.

Amennyiben év végéig nem születik megállapodás a munkaadók és munkavállalók között, a kormány dönt a jövő évi minimálbérről és garantált bérminimumról.

Forrás: Magyar Idők

Kedves Vasas Szakszervezeti Tagok!

Értesítelek benneteket, hogy a szakszervezeti pénztár nyitva tartása 2018. október 31-én (szerda) az alábbiak szerint változik.

2018. október 31. nyitva: 7-11, délután zárva
 

Szaktársi üdvözlettel:

Mucsi Zoltán
elnök

Kedves Munkavállalók!

A Vasas Szakszervezeti Szövetség Nőbizottsága kérdőíves felmérést végzett a
női munkavállalók körében a munka és a magánélet összeegyeztetéséről
szeptember 18. és október 9. között.
A kérdőívet online, és papír alapon is ki lehetett tölteni.

A Dunaferr területén kézzel kitöltött kérdőívek összesítését mutatja be az
alábbi dokumentum.

A munka és a magánélet egyensúlya

Szeretnék köszönetet mondani mindazoknak, akik a kérdőívünk kitöltésében,
gyűjtésében, összesítésében, és az alábbi grafikus ábrázolásban segítették
munkánkat.

Józanné Lack Márta
Vasas Nőbizottság
elnök